Sikersztori
Edzőként meglepett, és inspirált...
Amikor Anett először belépett hozzám, őszintén szólva nem gondoltam volna, hogy ekkora változást fogunk együtt elérni. Az elején úgy tűnt, hogy csak egy próbálkozás lesz a sok közül – ahogy sokan érkeznek hozzám. De nagyon hamar meglepett: azzal, hogy újra és újra visszatért, és egyre komolyabban vette az edzéseket.
Az első időszakban még sokszor bizonytalan volt, küzdött a gyakorlatokkal, de minden edzésen láttam rajta, hogy igyekszik, és akarja a változást. Ez a hozzáállás egy idő után teljesen átformálta őt: nemcsak testileg, hanem mentálisan is.
A legnagyobb meglepetés számomra az volt, hogy Anett nem kifogásokat keresett, hanem megoldásokat. Lépésről lépésre építette be a mozgást és az egészségesebb szokásokat az életébe, és közben egyre inkább kinyílt, erősebb és magabiztosabb lett.
Az elmúlt több mint két és fél év alatt –15 kg-ot adott le, tónusosabb lett, erősebb, és ami a legfontosabb: megtalálta újra önmagát és az önbizalmát.
Ezért vagyok különösen büszke rá, és örömmel mutatom most be az ő történetét, ami remélem sokaknak ad majd erőt és motivációt.
Kiindulópont – Honnan indultam?
"Az életem kétgyermekes anyaként – szerintem, mint sok szülőnek – egy mókuskerék volt. Örökös körforgás, amiben elvesztem, és nem figyeltem oda magamra. Az irodai ülőmunkától borzasztó fájdalmaim voltak: fej, nyak, váll, hát, derék – amit csak el lehet képzelni."
A döntés pillanata
Amikor már folyamatos fájdalmaim voltak, és napi szinten ettem a fájdalomcsillapítókat, elhatároztam, hogy ez így nem mehet tovább, muszáj egy kis mozgást beiktatnom a hétköznapokba. Így hát, nincs mit veszíteni alapon elmentem az első funkcionális edzésemre. Tudni kell rólam, hogy az évek alatt több mozgásformát is kipróbáltam, de sajnos egyikben sem voltam kitartó.
Milyen érzés volt akkor a tükörbe nézni vagy a mindennapokat élni?
Erre nem is szívesen gondolok vissza. Nagyon nem szerettem, amit a tükörben láttam. Mindig csak bosszankodtam az alakom miatt, de mégsem tettem ellene. Minkét gyermekem születése után maradt rajtam jócskán súlyfelesleg, amivel sosem tudtam megbarátkozni. Ez nyilván rányomta a bélyegét az önbizalmamra is, ami idővel teljesen el is tűnt.
Ki vagy mi adott nekem inspirációt?
Egy szuper csapat tagja lettem az edzések során, ahol mindenki támogatja, ösztönzi a másikat. De elsősorban az edzőm, Ágica az, aki a mai napig inspirál, motivál engem.
A folyamat – hogyan értem el?
1,5 év után Ágica felvetette nekem, hogy látva az edzések eredményességét, mit szólnék hozzá, ha egy kicsit szálkásítanánk a testemen, és elmennénk dietetikushoz, hogy a táplálkozásomat is "rendbe tegyük." Természetesen éltem a lehetőséggel. A heti kétszeri edzést megnöveltem 3 alkalomra, illetve a futást is beiktattam heti 1-2-szer. A dietetikus tanácsára odafigyeltem, hogy napi 5-ször egyek, tehát rendszeresség legyen benne. Elhagytam az édességet, amiből csak lehet, kihagyom a cukrot, odafigyelek, hogy megfelelő mennyiségben fogyasszak szénhidrátot, fehérjét, zsírt és rengetek zöldséget, rostot eszem.
"A kilók szépen lassan, de biztosan elkezdtek leolvadni rólam, végül –15 kg lett a vége, amire iszonyatosan büszke vagyok!"
Milyen volt az edzések elején, és hogyan változott a teljesítményem az idő előrehaladtával?
Mondhatni a nulláról kezdtem az edzéseket 2023 januárjában. Semmi állóképességem nem volt, gyenge voltam. Szerencsére hamar rákaptam a funkcionális edzés ízére, az idő haladtával egyre erősebb, motiváltabb lettem, jó érzéssel töltött el, amikor 1-1 gyakorlatnál nagyobb súlyokhoz tudtam nyúlni. Mindez még hatékonyabb, eredményesebb lett, miután egészségesen kezdtem mellette étkezni. A kilók szépen lassan, de biztosan elkezdtek leolvadni rólam, végül -15 kg lett a vége, amire iszonyatosan büszke vagyok!
Támogatás és közösség
"Ez az, amiben sosem volt hiány! Mi, csapattagok nagyon tudjuk ösztönözni egymást, hihetetlen jó a hangulat edzéseken. Olyan még nem volt, hogy valaki rossz kedvűen jött, és úgy is ment haza!"
Mindemellett Ágica az, aki folyamatosan motivál, ismeri a határaimat, szemrebbenés nélkül rám szól, hogy fogjam csak meg azt a nagyobb súlyt, nekem megy már azzal is, mit bohóckodok :D Természetesen meg kell említenem a családomat is, akiktől folyamatosan kaptam a pozitív visszajelzéseket, megerősítést, hogy jó úton haladok.
Nehézségek és fordulópontok
"A legnehezebb az első 2–3 hét volt, amíg hozzászoktattam magam a helyes étkezéshez. Állandóan éhes voltam, de tudtam, hogy ez csak átmeneti."
"Szerencsésnek mondhatom magam, mert soha egy pillanatra sem gondoltam, hogy feladom. Teljesen beszippantott ez a sport!"
Volt olyan gyakorlat vagy edzésrész, amit először nem szerettem, de ma már igen?
Ez egyértelműen a négyütemű fekvőtámasz! :D
Eredmények és hatások
Mennyi idő alatt értem el a mostani formám?
2 év, és 7 hónap.
Milyen változásokat vettem észre a testemben, közérzetemben, önbizalmamban?
Ami a testemet illeti... olyan vékony vagyok, mint 16 évesen gimiben, csak egy kicsit izmosabb, és ez baromi jó érzés. :) A közérzetem is fényévekkel jobb lett, manapság már csak az izomláz okozta fájdalommal küzdök! Az, hogy jól érzem magam a bőrömben, és végre elértem azt, hogy tetszik, amit a tükörben látok, az önbizalmamat is visszahozta. Például bátrabban öltözködhetek, nem kell olyan ruhákat felvennem, amivel takargatnom kell az alakomat. Közhelyes, de nőnek érzem magam!
Milyen visszajelzéseket kaptam a környezetemtől?
A legjobb érzés, amikor elismerik a rengeteg belefektetett munkát, és lemondást. Sokan megdícsértek azért, amit elértem, és ezt ezúton is nagyon köszönöm!
Mi a kedvenc "utána" pillanatom vagy élményem?
Nem kérdés, hogy a fotózás! Az a megkoronázása volt ennek a több mint 2,5 éves folyamatnak, változásnak. Egy életre szóló élmény az biztos. Büszkén, rengeteg önbizalommal álltam a kamera előtt, és ezt az érzést sosem fogom elfelejteni!
Üzenet másoknak
Mit üzennék azoknak, akik most gondolkodnak, hogy belevágjanak?
Nincs min gondolkodni, bele kell vágni! Korábban rengetegszer mondogattam én is, hogy áh, mikor, és hogy tudnék eljárni edzeni, két gyerek mellett, és a zsúfolt hétköznapok közepette esélytelen, és a többi kifogás. Csak el kell kezdeni, a többi jön magától! Én ma már el sem tudom képzelni az életem mozgás nélkül ;)
Ha újra kellene kezdenem, mit csinálnék ugyanígy, és mit másképp?
Szerintem mindennek így kellett történnie, ahogy történt!
Szerintem mi a legfontosabb titok a tartós eredményhez?
Nem szabad mindjárt az elején feladni! Türelmesnek kell lenni (bár ezt azért még én is tanulom), illetve meg kell találni azt a csapatot, azt az edzőt, akik társaságában felszabadult vagy, akikkel jó együtt edzeni. Én nagyon szerencsésnek mondhatom magam, mert MEGTALÁLTAM! :)